Leírás:

Annak ajánljuk ezt a könyvet, aki valami újat és meglepőt szeretne hallani a pszichoterápiáról, és a pszichiáteri munkáról, nem pedig azt, amit már úgyis tud.
Milyennek látom a Te viselkedésedet? Te milyennek látod az enyémet?Én mit gondolok arról, hogy Te milyennek látod az én viselkedésemet, és Te mit gondolsz arról, hogy én milyennek látom a tiédet?
Ilyen és sok más hasonló kérdést tesz fel Ronnie Laing, a XX. századi pszichiátria nagymestere. Laing komolyan vette a hippokráteszi esküt: ...az orvos célja nem az, hogy „jót tegyen, hanem az, hogy megbizonyosodjék arról, nem tesz rosszat.”

Megkérdezi azt is, miért szakadt el az ember saját belső világától, miért kapaszkodik görcsösen a külvilágba, amelytől pedig nem sok jót remélhet? Ha pedig valakinek elege lesz ebből a külvilágból, hátat fordít neki és elvonul saját belső világába, miért bélyegezzük őrültnek, s miért akarjuk mindenáron kirángatni onnan – holott hagyhatnánk, hogy végigvigye útját a saját lelkében, s önerőből visszatérjen közénk.

Laingnek ezzel az 1967-ben írt rendkívüli szépségű és mély „pszichoesszéjével” indítjuk el antipszichiátria  sorozatunkat.